skip to Main Content
Menu
Légkondicionáló tisztítás Budapesten +36 20 537 2009

split klímák összehasonlító táblázata

Egyre több gyártó kínálja, különböző igényeket kielégítő típusait. Sok márkát ismerhetünk a híradástechnika, a szórakoztató elektronika,a konyhai gépek, de akár az autóipar világából is. Vajon a jól ismert márkák a klímatechnikában is olyan jól csengésű nevek, mint más területeken?
Ez a táblázat, abban segít önnek, hogy a legoptimálisabb döntést tudja meghozni egy hosszú távú befektetés előtt.

 

A táblázatban olyan légkondicionáló márkák szerepelnek, melyek hazai forgalmazója már bebizonyította, hogy évek múlva is tud megfelelő alkatrész utánpótlást biztosítani az eladott termékekhez.

A klímák fogyasztását a SEER és az SCOP adataikat összehasonlítva tudjuk megkülönböztetni. Minél magasabb a szám annál kisebb a légkondi fogyasztása. Ha fűtésre szeretné használni a klímát, akkor fontos adat a kültéri egység működési tartományának alsó határa, tehát a kinti minimum hőmérséklet amin még megbízhatóan üzemel a légkondi.

Az egyenlőre kizárólag 3,5kW-os klímák műszaki adatait az oszlopok feletti kis nyilakkal tudja rangsorolni. A táblázat jobb felső sarkában lévő keresővel tud szűrni. A táblázat nagy mérete miatt 3 oldalon lapozható a jobb alsó sarokban lévő gombokkal

Figyelem, hűtőközeg váltás!

Az R410a – R32 átállás miatt több modell is kapható mind a két hűtőközeggel, ugyan azon a néven, de más típusszámmal jelölve. 

 

Klasszikus kérdések klímavásárlás előtt

Melyik a legjobb klíma márka?

Nincsen legjobb klíma. Felhasználói igények vannak, amiket ki kell elégíteni. Ezek az igények különbözőek és ezeknek megfelelően a jobb és rosszabb választások mellett van a felesleges pénzkiadás olyanra, ami valóban nagyon jó, de soha nem fogjuk használni.

Mondok egy nem is olyan kisarkított példát: egy távfűtéses lakásban élő, nyomógombos telefont használó nagyikának, fűtésre optimalizált,  Wi-Fi-s klímát vásárolni. Ez minimum 50-70eFt teljesen felesleges pénzkiadás. 

Klímavásárlás előtt mérje fel a saját igényeit, kérje szakember tanácsát és ehhez mérten válogasson a kínálatból. Ebben segítségére tudok lenni a fenti táblázattal és az itt következő leírással:

Milyen klímát vegyek panelba?

Érvényes szinte az összes távfűtéses lakásra, hogy túl vannak fűtve, ha mégsem, akkor nagyobb radiátort kell felrakni és a fűtésre nem lesz gondja. Ilyen körülmények között a klímák fűtési adatait nem kell figyelembe venni, mert teljesen feleslegesek. Nem mérvadó az SCOP értéke, a téliesítés, a temperáló funkció és a névleges fűtőteljesítmény, ami vagy kevesebb, de inkább több mint a névleges hűtőteljesítmény.
Lakótelepi körülmények között a kültéri hangja sem érdekes, a most forgalomban lévő gépek között nincs akkora különbség, 5dB(A) egy nyüzsgő, zajos környezetben nem számottevő.
Miután az összes, jelen esetben szükségtelen tulajdonságot kilőttük, marad a SEER érték, azaz, hogy mennyit a fogyaszt hűtés közben, a beltéri egység legkisebb hangereje és, ha szükséges, akkor a plazma szűrő, az ionizátor és a Wi-Fi.
Innen kezdve teljesen szubjektív, hogy kinek milyen igényei vannak.

Milyen klímát vegyek tetőtérbe?

A tetőtérbe telepített klímák kültéri egysége gyakran a tetőre van telepítve, ez egy praktikus megoldás és sok esetben, még esztétikusabb is, mint ha a homlokzaton lenne, mert így kevésbé van szem előtt. A tetőre szerelt klímák, még ha gumibakkal is szerelik őket, átadhatják a rezgést a szarufáknak, amit a ferde mennyezet gipszkartonja mind egy nagy dob hártyája, felerősíthet. Mindez persze szigorúan feltételes módban, mert nagyban függ az adott tetőtől is. Például egy vasbetonból öntött koporsófödém esetében nem kell félni a rezgésektől, illetve, fa szerkezetű tetőnél, ha sikerül a kültérit a szék szelemen fölé biggyeszteni, akkor kisebb esélye van, hogy zavarjon a kompresszor rezgése. A gyártók mindig megadják a kültéri egység hangnyomás értékét, ami kb. 45-55db(A) körül mozog, de ez nem mutatja a zörgést és rezonancia nagyságát.
Azt tanácsolom, hogy a gyártótól, vagy a szerelőtől kérjen garanciát a morajlás kellemetlenségeinek elkerülésére.

Milyen klímát érdemes venni a nyaralóba?

A fogyasztási értékek figyelembevételéhez, gondolja végig, hogy mennyi időt tölt a nyaralóban. Érdemes megvenni egy gazdaságosabb, de drágább légkondit? Használja majd annyit, hogy valaha is visszajön az árkülönbözet, az alacsonyabb fogyasztásból? Ha évente, csak három hetet tölt ott, akkor nem érdemes megvenni egy százezer forinttal drágább készüléket, mert soha nem hozza vissza az árát.
Nagyon praktikus dolog nyaralóba a Wi-Fi vezérlés és télen a 8°C temperáló funkció. Talán érdemes megemlítenem, hogy a temperálási funkció nélküli gépeken, a legalacsonyabb fűtési beállítás 16-17°C. Indulás előtt, még otthonról bekapcsolhatja az akár több száz kilométerre lévő klímáját, ami nyáron kényelmes, de télen több mint praktikus, nem mindegy, hogy egy fűtött nyaralóba érkezik, vagy a jéghidegben még neki kell állni fűtést csiholni.
Meglepően sok a kétlaki család, pl. Budapesten, vagy külföldön vannak hétfőtől péntekig, a hétvégéiket viszont a hétvégi házukban töltik. Nekik találták ki a temperáló funkciót, Wi-Fi-vel kombinálva. Persze, az is jól tud jönni, ha az ősszel szokásos téliesítésre nem tud leutazni és mégsem kell félnie, hogy elfagynak a csövek, mert a világ másik feléről is be tudja kapcsolni a temperáló fűtést.
A klímáknak általában 1Kw/h villamos fogyasztása van készenléti állapotban, a napi 24 óra x 365 nap szerint ez nem éri el az évi 500 Ft-ot, tehát elhanyagolható költség. Viszont, a téliesített klímák, zordabb időben fűtik a kompresszorban lévő olajat, ez az úgynevezett karter fűtés, ami kb.50-80W. Ezt már nehezebb egy egész télre kiszámolni, de az biztos, hogy ezzel, mint készenléti költség, már érdemes számolni. A karter fűtés költségének csökkentésére, megoldás lehet egy szintén Wi-Fi vezérlésű áramtalanító relé.

Mekkora teljesítményű klímát vegyek?

A teljesítmény kiválasztásához rengeteg dolgot kell figyelembe venni, ezért ezt inkább bízza egy szerelőre, aki a helyszínen, meg tudja állapítani a kívánatos hőigényt.
Csak egy kis szösszenetet fűznék hozzá:
A 2,5 és a 3,5kW-os légkondikból forgalmazzák a legtöbbet, ez a két teljesítmény minden márka választékában megtalálható. Ránézésre semmi különbség nincs egy 2,5 és egy 3,5kW-os klíma között, tehát zömében ugyan azokat az alkatrészeket használják. Így a nagyobb mennyiség miatt, az egy darabra vetített gyártási költség olcsóbb. Legalább is feltételezzük, hogy ez az oka annak, hogy a két legtöbbet forgalmazott teljesítmény között cirka tíz ezer forint van, míg a 3,5 és a következő kb. 5kW-os között már sokkal több, legalább 50-60 ezer forint a különbség. Ha a 2,5 és a 3,5kW-os gépek viszonyában azt nézzük, hogy 5-7%-os felárért adnak 40%-al nagyobb teljesítményt, akkor azon szerintem nem kell sokat gondolkodni. Nem minden esetben, de sokszor a 3,5kW-os modelleknek a legjobbak a fogyasztási adatai és hát ki tudja, hátha egyszer jól jön egy kis plusz kraft.

Back To Top